„Sose voltam rosszul repülőn.”
Ez a kijelentés most már nem állja meg a helyét.
Kuala Lumpurból hazafelé életem egyik legrosszabb 3 óráját éltem meg a fedélzeten. De legalább itt nem olyan kis kutyakakis-zacskót adnak a betegeknek, hanem rendes 60 literes szemeteszsákot, hogy legyen helye a gyomortartalmadnak, ha esetleg kiürítenéd… úgy rendesen…
Szóval kiugrottunk KL-ba a vízum miatt. Már korábban írtam róla, hogy Balin egyszerre csak 60 napot lehet tartózkodni, így az a legegyszerűbb, ha az ember 60 naponta kirepül valami közeli országba, aztán vissza Balira, és kezdődhet az újabb 60 nap.
Sajnos összeszedtünk valami vírust még odafelé, úgyhogy Jani kidőlt az első nap, én meg 2 nappal később a hazaúton. Szerencsére most nem kapszulahotelbe foglaltunk szállást, hanem egy elegáns tetőtéri medencés felhőkarcolóba, úgyhogy a 35. emeleten, a medencéből és a medence partjáról szenvedtünk. Öröm az ürömben?
Azért megnéztünk 1-2 látnivalót is, de nem vitük túlzásba. Úgyis jövünk még!
Vélemény, hozzászólás?