Krupuk – ropogtatnivaló/ rákszirom, nem csak rákból!
Nem egészen arra a célra van, mint nálunk a chips, vagy más sós nasik; ezek itt kis kiszerelésben vannak, és a helyiek főként főétkezések mellé eszik ôket. Ha indonéz vagy, enélkül nem tudsz élni/enni. Ez kell. Kötelező!
Onnan tudod, hogy jó helyre ültél be enni, hogy krupuk van kirakva az asztal közepére! Ha nincs, akkor vagy nem indonéz étteremben vagy, vagy turistásban.
Ezt nem kell külön rendelni, hanem mindenki számára elérhető helyre ki van helyezve; te veszed el magadnak, majd mikor a végén fizetsz az étkezésedért, mondod, hogy hány krupukot vettél el. Egy zacskó: 25 Ft.
Tegnap Janival egy pici warungban vacsoráztunk 2 sült tésztát + 1 levest, aminek nagyon max. 45 ezer rupiába (1.000 Ft) kellett volna kerülnie, de az eladó 75-öt (1.700 Ft) mondott nekem… hát ugye “bulé” vagyok, mindig is lesznek olyanok, akik emiatt le akarnak húzni, mert gondolják: „gazdag turista”. És megmondom őszintén, hogy nincs is pofám pár száz forintért hepciáskodni, mikor otthon egy levest sem kapok ennyiért… Úgyhogy mikor fizettem (általában én szoktam, mert nekem sokkal jobban rá van állva a fülem az indonéz akcentusra), mondja nekem a bácsi, hogy 75. Még vissza is kérdeztem, hátha csak rosszul hallottam, de megismételte, hogy 75. Elkezdek keresgélni a pénztárcámban, mire Jani figyelmeztet, hogy a krupukot mondtam? Mondom, nem, mert éppen kirabolnak…
Úgyhogy a 700 Ft-ból visszaszereztem 25-öt! Velem aztán nem b*sznak ki!
Vélemény, hozzászólás?